Ígértem egy blog bejegyzést még: ITT.

Még pedig erről a munkámról:

 

Végre ide értem, és bemutatok Nektek egy mesét:

1990-es években gyerek voltam még, amikor ennek a céges arculatnak a megrendelői egy régi Tsz területet vettek meg, amin egy tavacska állt. Homokot hordtak a tó mederéből, úgy született. Emlékszem az elvadult, de varázslatos kis helyre, amelyet a természet uralt, a maga kis óvni illendő élővilágával együtt. Egy kislány ilyen helyen hiheti el könnyedén, hogy menten egy Pegazus száll alá az egyik vaskos ősfa óriási lobkoronájából, hogy egy csillagokat szóró csókot leheljen az orrocskájára. Arra is emlékszem, ahogy Editke az új tulajdonos, mintha pontosan egy láthatatlan Pegazus hátán ülve, 30 centivel a föld felett lebegve, az ágas-bogas tó partján meséli álmait: – Ott lenne a bejárat. A bejárat mellett lenne a karám a lovainknak. – Oda képzeltem egy játszóteret, bográcsozó helyeket. – A tónak ez a részre lesz, ahol pecázni lehet, és ez, ahol nem, itt fognak a halak ikrázni. – Ott van egy félsziget, oda álmodtam egy kápolnát.

S közben fogtam piciny lánykájának édes kis kacsóját.

Sok sok év kellett még ahhoz, hogy az álmaikat megvalósítsák, de 2003-ban elkezdődött az építkezés. Hát igen. Elkezdődött. Azóta eltelt 16 év, és mi, gyerekek is felnőttünk.

Íme, az álom:

 

A Dózer Horgásztó és Ligetalja Termál Szabadidőpark egy hamisíthatatlan, régmúltban kezdődő, iiigaziiii, Családi vállalkozás. Nem egy vállalat, nem olyan cég, aminek lett volna ilyenje például, hogy: marketing stratégia. Heti egy meeting átbeszélni, hogy a tervekkel ki hogyan áll, hogy alakult a piaci részesedés, mit hogyan lehet alakítani a vendégszerzési stratégián…stb. Ha csak rájuk gondolok, mint Családra, röhejesnek is tűnnek ezek a fogalmak, és ismerve őket, a hátukon is felállna a szőr, ha ilyesmikkel kellene foglalkozniuk. Őket ezek a dolgok hajtják: szenvedély, elhivatottság, vendégszeretet, vágyak, további álmok és célok, szépség, gondoskodás, kreativitás. Az a fajta emberek, akik köténykébe bújnak, és ők maguk szolgálják fel az ételt neked.

Én, mint egy kreatív ember, ha a design-t kellene néznem, abban sem volt semmi stratégia. Minden területen hagyományos értékrendet képviseltek, semmi csicsa, semmi feltűnősködés.

Igen ám, de a megújulás folytonossága lételeme egy vállalkozásnak. És azzal, hogy a gyermekek felnőttek, feladatot és döntési jogot kaptak, egy igen hatékony, teljesen újszerű, fiatalos, mai elvárásoknak megfelelő változásokat sikerült indukálniuk. Hiszen a 90-es években éppen hogy csak a mobilok kezdtek elterjedni, a számítógépet csupán a munkához szükséges, amolyan szükséges rossznak tekintették. Online marketing fogalma az ő vállalkozásukhoz képest csecsemőkorát éli. Nem is lehet elvárni attól a korosztálytól, hogy ők valaha Facebook, Insta, SEO, Online marketing specialisták legyenek. De nekünk, a következő nemzedéknek, már az ujjunkban van a lehetőség.

Gyerekként ott a tóparton én is még csak mesebeli állatokról álmodoztam, és még mindig könnyebb volt egy Pegazust elképzelni, mint azt, hogy a nagyon jövőben megkapom azt a lehetőséget, hogy ennek az álom vállalkozásnak én álmodjam meg a céges arculatát, és készítsem el a weblapját.

Szóval igen, a Dózer Horgásztó és Ligetalja Termál Szabadidőpark háza táján most igen nagy átalakulások zajlanak, amiről maga az a kicsi lány mesél, akinek anno a kezecskéjét fogtam, ott a tó partján: ITT.

 

A logóval készen állunk. Ez lesz mindennek az alapja:

Ahogy Sziszi írja a fenti Facebook posztban, most ők nagyon dolgoznak. Főképp belső terek, lakberendezési stílusok átalakulnak, a mai kornak megfelelően, a letisztult, nemesen szép elegancia jegyében.

A weblapkészítés erre vár, epekedve vár. 🙂

 

Ju-Ditta

 

 

 

 

 

 

Ligetalja – egy álom