Ez az egyik leglényegesebb dolog, amit csak Te tudhatsz. Ebben csak irányvonalakat és tanácsokat tudok adni.

A struktúra, a szerkezet az, ahogy a weblapunk látogatóját végig vezetjük azon információkon, amit mindenképpen érdemes, illetve szeretnél neki bemutatni. A te céges weblapodnak is a bemutatkozás és az eladás a célja. Ahhoz, hogy a látogató a weblapodra való kattintás után másodpercek alatt felmérje, kik vagyunk, mit kínálunk, milyen minőségben, fontos a jól átgondolt weblap struktúra. Pontosabban 3(!!!) másodperc(!!!) az, amikor meg kell kaparintanunk az érdeklődését, egyébként tovább kattint.

Az átadni kívánt információkat úgy szükséges csoportosítani, struktúrába szervezni, hogy a látogató másodpercek alatt fel tudja térképezni milyen információt hol talál.

A nagy általánosságban az alábbi struktúrába szoktuk szervezni a weblapok tartalmait:

  • BEMUTATKOZÁS/RÓLUNK(RÓLAM)/CÉGÜNKRŐL/KIK VAGYUNK MI/KOLLÉGÁK, VEZETÉS BEMUTATÁSA
  • SZOLGÁLTATÁSOK/TERMÉKEK
  • REFERENCIÁK/MUNKÁINK
  • HÍREK/AKTUALITÁSOK/BLOG/MÉDIA MEGJELENÉSEK/SZAKMAI CIKKEK
  • VÁSÁRLÁS MÓDJA/WEBSHOP/AJÁNLATKÉRÉS/RENDELÉS/KAPCSOLATFELVÉTEL
  • CÉGADATOK/IMPRESSZUM/TÖRVÉNYILEG KÖTELEZŐ WEBTARTALMI ELEMEK

Egyéb fontos, törvényeknek megfelelés:

  • Adatkezelési tájékoztató
  • Általános szerződéses feltételek (adott esetben)

Talán az utóbbi két tétel nem ismeretlen számodra. De a TÖRVÉNYILEG KÖTELEZŐ WEBTARTALMI ELEMEK tapasztalatom szerint mindenkinek ismeretlenek.

Honlapon törvény által előírt kötelező tartalmi elemek (2001. évi CVIII.)

A tartalmi elemek röviden összefoglalva:

  1. A szolgáltató neve
  2. A szolgáltató székhelye, telephelye, ennek hiányában lakcíme
  3. A szolgáltató elérhetősége
  4. A szolgáltatót nyilvántartásba vevő hatóság
  5. Adószám
  6. Hatósági engedély
  7. Kamara
  8. A tárhelyszolgáltató adatai

(Nyilván szolgáltatástól függően nem mindegyik releváns. Pl. Hatósági engedély.)

A fentiek egy kicsit bővebben kifejtve emberi nyelven a JOGÁSZVILÁG honlapján. Linkelni: https://jogaszvilag.hu/szakma/impresszum-szabalyok-mi-a-kotelezo/

És még bővebben a nem emberi nyelvet kedvelőinek, azaz maga a törvény:

2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100108.tv


A struktúra tervezéséhez összegyűjtöttem néhány olyan szempontot, amik a tervezést az emberi agy és psziché működése felől közelítik meg. Én magam imádom a pszichológiát, csak úgy faltam a ’100 DOLOG, AMIT MINDEN TERVEZŐNEK TUDNIA KELL AZ EMBEREKRŐL’ című könyvet. Nekünk tervezőknek ez kötelező olvasmány, de a tartalmad összeállításához is igen nagy AHHA élményt tud andi egy-két információ.

  • egyszerre csak négy elemre tudunk emlékezni. Tehát az az ideális, ha az információ halmazokat négyes elemekre bontjuk. Ha nem tudjuk, mert olyan sok az információ, akkor csoportosítsuk. Könnyebben feldolgozzuk az információkat, ha kisebb adagban kapjuk őket.
  • használnunk kell az információt ahhoz, hogy megragadjon. Az ismétlés fizikai változást okoz az agyban. Tehát, ha azt szeretnénk, hogy az emberek emlékezzenek valamire, újra és újra el kell ismételni az információt.
  • könnyebb felismerni egy információt, mint felidézni. Tehát ha lehet, akkor kerüljük a memória túlterhelést. Próbáljuk elkerülni, hogy a látogatónak fel kelljen idéznie valamit, könnyebb, ha csak fel kell ismernie.
  • amikor felidézünk egy emléket, újraépítjük azt. Tehát, amikor egy terméket tesztelünk, vagy felmérést végzünk a vásárlók között, jó tudni, hogy az általunk használt szavak jelentősen befolyásolják a megkérdezettek emlékeit. Ezért nem érdemes az emberek beszámolóira alapozni korábbi eseményekről, valójában nem emlékeznek rá.
  • mindannyian felejtünk. Nem tudatos döntés eredménye, hogy mit felejtünk el és mit nem. Tehát ha egy információ fontos, nem hagyatkozhatunk arra, hogy az embereknek majd eszébe jut.
  • ösztönösen kategóriákat állítunk fel. Szeretjük kategóriába sorolni a dolgokat. Ha nagy mennyiségű rendezetlen információkat kapunk, és azt számunkra könnyen feldolgozhatóvá akarjuk tenni, akkor megpróbáljuk rendszerezni.

A hivatkozott irodalomról:

’100 DOLOG, AMIT MINDEN TERVEZŐNEK TUDNIA KELL AZ EMBEREKRŐL – Susan M. Weinschenk

Linkelni: https://www.libri.hu/konyv/dr_susan_weinschenk.100-dolog-amit-minden-tervezonek-tudnia-kell-az-emberekrol.html

“Azért tervezünk, hogy valamilyen választ csiholjunk ki a felhasználókból. Azt szeretnénk, hogy vásároljanak, többet olvassanak, vagy megtegyenek valami mást. Ha a tervezés során nem vagyunk tisztában azzal, mit miért tesznek az emberek, az olyan, mintha térkép nélkül indulnánk egy város felfedezésére. Ebben a könyvben a tudományos és kutatási eredményeket gyakorlati példákkal ötvöztem, hogy megalkossak egy minden tervező számára nélkülözhetetlen útmutatót. A segítségével képes leszel könnyen használható és vonzó honlapot, alkalmazást vagy más terméket tervezni, amely megfelelően illeszkedik ahhoz, ahogyan a felhasználók gondolkodnak, dolgoznak és játszanak.” -(Dr. Susan Weinschenk). Tanuld meg a világhírű szakértő könyvéből, hogyan teheted hatékonyabbá és egyszerűbben használhatóvá az általad tervezett termékeket! Tudd meg: egy oldalon vagy képernyőn mi kelti fel és mi köti le a felhasználók figyelmét; mi segít abban, hogy jobban emlékezzünk; a központi vagy a perifériális látás a fontosabb; hogyan tudod előre jelezni a felhasználók által elkövetett hibákat; mekkora lehet az ismerősi körünk létszáma; hogyan motiválhatod az embereket, hogy tovább lépjenek egy folyamatban; milyen sorhosszúságot érdemes használnod; egyes betűtípusok valóban jobbak, mint mások?”

Weblap struktúráról